Parádi Cifraistálló

Közzétéve: 2020. június 13

1763-ban Markhot Ferenc Heves megy tisztifőorvosa timsós ásványvizet fedezett fel Parád térségében, melyet gyógyászati célra, fürdőkúraként javasolt felhasználni. A terület tulajdonosa Grassalkovich Antal báró a gyógyfürdő létesítése érdekében az akkor már nagyhírű és divatos Karlsbad mintájára nagyszabású építkezésekbe kezdett. 1854-től a birtok a Károlyi család tulajdonába került, akik folytatták az építkezéseket. A Kál-Kápolna–Kisterenye vasútvonal elkészültével a terület megközelíthetősége sokat javult, de mivel a vasútállomás a fürdőtől mintegy 4 km-re volt, a fürdővendégek szállítását az uradalom fogataival oldották meg. A fogatok megfelelő színvonalú elhelyezésére 1869 és 1880 között – a korábbi leégett istálló pótlásaként – Károlyi György reprezentatív istállót és kocsiszínt építtetett Ybl Miklós tervei szerint, amely díszes külseje miatt „Cifra istálló” néven vált ismertté. Az eklektikus stílusú, U alaprajzú, nyeregtetős, favázas, vörös téglából felhúzott épületben márvánnyal borított istálló, a középső részén pedig faoszlopokkal alátámasztott mestergerendás kocsiszínek kaptak helyet.

Az I. világháború után a Károlyi család politikai szerepvállalása következtében 1927-ben a birtokot államosították, és az épület eredeti rendeltetése háttérbe szorult. A II. világháború után az istállókban raktárt rendeztek be, a kocsiszínekben növendékmarhákat neveltek. A méltatlan állapotok miatt 1969-ben az épület kezelői jogát az Országos Lótenyésztési Felügyelőség kapta meg, és megkezdődött a műemlék épület felújítása, és eredeti funkciójához méltó hasznosítása. Az istállókban reprezentatív méntelepet, a kocsiszínekben a Közlekedési Múzeum kocsitörténeti kiállítását helyezték el. Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad 2018-tól kezelője a „Cifra istálló”-nak. Az azóta eltelt rövid idő alatt elvégezték az állagmegóvási munkákat, és az istállókban a látogatók megtekinthetik a hagyományos magyar lófajtákat, és a kocsitörténeti kiállítást is.

A kocsiszínben lévő, 1971-ben a Vadászati Világkiállítás alkalmából megnyílt, a kocsigyártás történetét bemutató kiállítás termeiben megtalálhatók a kocsizás fejlődését bemutató különböző kocsifajták a parasztszekértől a legelőkelőbb hintókig. Helyet kapott itt a hajtószán, a városi szánkó, a vadászatra használt négykerekű, a konflis és a fiáker is. A kiállítás legérdekesebb tárgyai a 19-20. század jellegzetes, Magyarországon gyártott, illetve használt járművei. A különleges magyar hajtókocsik közül érdekesség az ún. cseklészi típusú, félfedeles „Eszterházy” kocsi, a fóti típusú „Károlyi” hajtókocsi és a Kölber gyártmányú „Gavallér” kocsi. Az országházi díszhintót az országgyűlés elnöke használta az 1896. évi millenniumi felvonuláson. Szmrecsányi Lajos egri érsek díszhintóját bécsi kocsi-gyáros készítette. Különlegesen díszes az a hintó, amelyen Csernoch János esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás az utolsó Habsburg király, IV. Károly koronázására (1916. december 30.) a budapesti Mátyás-templomhoz érkezett.

A paraszti világ szállítóeszközeit is bemutató makettek, illetve szekerek gazdagítják a tárlatot, közel teljessé téve a korabeli szállító eszközök bemutatását.

A Kocsimúzeumban látható kiállítás átfogóan mutatja be a kocsik készítésének fázisait is. A kocsiszín múzeumnak berendezett termeiben végig követhetjük a kocsiépítés teljes folyamatát is, a kerék feltalálásától, a kárpit varrásán át az elkészült, díszes, főúri hintókig. Bepillantást nyerhetünk a kocsik, hintók készítéséhez kapcsolódó mesterségek fortélyaiba, hiszen a kocsiépítés több kézműves együttes munkája, úgy mint a kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, és szatler-iparágak, mely magába foglalja a szíjgyártó, nyerges, kárpitos, valamint a fényezőmesterségeket is.

A látogatók a hintókon kívül történelmi jelentőségű lószerszámokat is megtekinthetnek: az 1984-es Négyesfogathajtó Világbajnokság egyéni 2. helyezését és csapat 1. helyezését elért Bárdos György négyesfogatának díszszerszáma látható, valamint istállónkban tekinthető meg Fülöp Sándor 1974. évi egyéni világbajnok négyesfogatának díszszerszáma is. A kiállított szerszámok hűen tükrözik a magyar fogathajtás hagyományait: a kézzel készített, nagy sallangos szerszámok a tradicionális magyar szerszámzat remekművei.

Az épület bal oldalában található boxos istállók munkánk során, már visszakapták eredeti funkciójukat. Magyarországon egyedülálló módon itt találkozhatnak a látogatók az őshonos magyar lófajtákkal, úgy mint a Lipicai, a Kisbéri félvér, Hucul, Nónius, Arab, Gidrán, Magyar hidegvérű és Furioso-North Star fajtájú lovakkal.