Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad – A lipicai ló több évszázados öröksége

A lipicai ló több mint négyszáz éve része Európa és Magyarország történelmének. Egyike a világ legrégebbi kultúrlófajtáinak, amely nemességével, intelligenciájával, kitartásával, szervezeti szilárdságával és kiemelkedő teljesítményével évszázadok óta bizonyítja értékeit. Olyan történelmi fajta, amely a hagyományok megőrzése mellett a 21. század lovassportjában is meghatározó szerepet tölt be.
A fajta története 1580-ig nyúlik vissza, amikor a Habsburg-udvar szakemberei a mai Szlovénia területén található Lipicán megalapították a császári ménest. Céljuk egy olyan kiváló képességű, rendkívüli teherbírású, elegáns ló kitenyésztése volt, amely egyaránt megfelel az udvari reprezentáció és a katonai szolgálat követelményeinek.
A lipicai fajta alapját nyolc törzsmén adja: Pluto, Conversano, Favory, Maestoso, Neapolitano, Siglavy, Incitato és Tulipán. Közülük több magyar vonatkozású is: az Incitato az erdélyi gróf, Bethlen Pál méneséből származik, a Tulipán pedig szintén a magyar tenyésztési hagyományokhoz kapcsolódik. Kevesen tudják, hogy a fajta kialakításában szerepet játszó nápolyi lovak már a lipicai ménes megalapítása előtt, az 1540-es években a Magyaróvári uradalomhoz tartozó Máriakálnokon és Féltoronyban is jelen voltak.
A lipicai lovak legjellemzőbb színe a szürke, de fekete és pej egyedek is megtalálhatók a fajtában. Különleges, akciós mozgásuknak köszönhetően évszázadok óta meghatározó szereplői a bécsi Spanyol Lovasiskola előadásainak. Magyarországon a tenyésztői munka során mozgásuk térölelőbbé vált, ami jelentős mértékben hozzájárult a magyar fogathajtósport nemzetközi sikereihez.
A magyar fogathajtás világhírű képviselői, Abonyi Imre, Kádár László, Bárdos György, valamint a Lázár testvérek is lipicai lovakkal érték el kiemelkedő eredményeiket. A magyar fogathajtás mára több mint száz világversenyérmet tudhat magáénak, amelyek elérésében a lipicai fajta meghatározó szerepet játszott.
A lipicai lótenyésztés magyarországi otthona
A második világháborút követő történelmi viszontagságok után a magyarországi lipicai állomány 1952-ben talált végleges otthonra a Bükk-fennsíkon fekvő Csipkéskúton. Ezt követően, 1953 januárjában írták alá hivatalosan az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad alapító okiratát. Ezzel új fejezet kezdődött a hazai lipicai lótenyésztés történetében.
Számos elkötelezett szakembernek és lószerető hazafinak köszönhető, hogy a lipicai lovak immár több mint hét évtizede békében élhetnek a Bükk természeti környezetében. Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad az elmúlt évtizedekben a fajta megőrzésének, tenyésztésének és nemzetközi képviseletének egyik meghatározó központjává vált.
A ménesgazdaság történelmi jelképrendszerében is fontos változás történt. A második világháború előtt a magyarországi lipicai tenyészetekben – Bábolnán, Fogarason és Mezőhegyesen – a lovak bélyegzésében a Szent Korona szimbolikája jelent meg. A háborút követően a koronát eltávolították, helyét szarvasagancs vette át, a B betű pedig a bükki ménest jelölte. A több évtizedes hagyományokra és a fajta magyar történelmi örökségére tekintettel Ménesgazdaságunk 2023-ban visszatért a nemzeti szimbólumot is magában foglaló címerhasználathoz, tisztelegve ezzel az elődök és a magyar lótenyésztés évszázados munkája előtt.
Nemzetközi elismerés és élő hagyomány
A lipicai lótenyésztés hagyományának megőrzése és továbbörökítése 2022. december 1-jén történelmi elismerésben részesült. Az UNESCO marokkói konferenciáján, Rabatban kihirdették, hogy a lipicai lótenyésztés hagyománya felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
A nemzetközi felterjesztés nyolc ország – Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Románia és Olaszország – összefogásával valósult meg. Különleges jelentőségű, hogy az UNESCO történetében első alkalommal került a listára egy konkrét lófajta tenyésztési hagyományát bemutató közös nemzetközi előterjesztés.
Az elismerés mögött hosszú évek elkötelezett munkája áll. Köszönet illeti mindazokat, akik hozzájárultak a sikerhez, különösen Csonka-Takács Esztert, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatóját, Hansághy Pétert, valamint a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületének tagságát. Munkájuk méltó folytatása volt Dallos Andor korábbi igazgató úr által megkezdett kezdeményezésnek.
A ménesgazdaság szakmai tevékenységének elismeréseként intézményünk elnyerte a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának mintagazdasági címét is.
Hagyomány és teljesítmény a jelenben
Napjainkban a lipicai ló nem csupán történelmi és kulturális örökségünk része, hanem a korszerű lovassport aktív szereplője is. A fajta nemzeti ménesei Magyarország mellett Ausztriában, Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Olaszországban működnek, biztosítva a közös tenyésztési értékek és hagyományok fennmaradását.
Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad küldetése, hogy ezt a több évszázados örökséget megőrizze, a következő generációk számára továbbadja, és a lipicai ló kivételes képességeit a tenyésztésben, a sportban, a kultúrában és a turizmusban egyaránt bemutassa.
Munkánk során a múlt értékeire építünk, miközben a jelen kihívásaira és a jövő lehetőségeire is figyelmet fordítunk. Hisszük, hogy a lipicai ló nem csupán egy lófajta: közös történelmünk, nemzeti értékeink és élő hagyományaink méltó képviselője.
Illyés Zsófia
igazgató
Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad
Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad szolgáltatásai
- fogatos méneslátogatás
- fogathajtó tanfolyamok
- lovastúrák
- lovardai lovaglás
- esküvői fogat kölcsönzés
- csapatépítés
- amatőr fogathajtás
- lovasbemutató
- múzeumok, kiállítások (Lipicai Lótörténeti Kiállítás és Hajtókocsi Múzeum, "Szilvásvárad a lovak szolgálatában ie.1000-től napjainkig")
Szolgáltatásainkról itt olvashat részletesebben
A szolgáltatások igénybevétele előtt, előzetes bejelentkezés szükséges!
FOTÓGALÉRIA
























